Nos... Fogalmam sincs, hol kezdjem, magyarázzam-e, s h egyáltalán van-e értelme? Egy közeli "ismerősöm" írását olvasva, ihletet kaptam, s íme egy reggeli, 10 perces firkálmány. :)
A sötét folyosón futott. Eszeveszetten, akár egy feldühödött bika. Nem akart szólni, sem sikítani, csak megszabadulni ettől a pokoli helyzettől, és maró fájdalomtól, amit lelke legmélyén érzett. Sosem gondolt arra, hogy mi fog történni, ha otthagyja őket. Rájuk gondolt. A családj